Tükör

Tudtad, hogy naponta átlagosan nyolcszor nézünk tükörbe?


Én sem. Igazából nem is érdekel. Ráadásul már napi egy is bőven elég ahhoz, hogy értsd, amiről írok.


Rettenetesen gyűlöltem a tükörképemet, főleg oldalról. Az én fejemben is élt egy ideális kép, amelyhez a nap jelentős részében kitartóan ragaszkodtam (tehát valamilyennek képzeltem magam), és az a köcsög tükör ezt mindig ripityára törte egyetlen pillanat alatt a kéretlen igazságmondásával. Persze, mert nem félt, hogy megbánt, hogy ezért haragudni fogok rá. Nem érdekelte, csak fáradhatatlanul tolta a valóságot az arcomba minden alkalommal, amikor elmentem előtte. Végtelenül haragudtam rá, a világra, másokra azért, amit a tükör mutat. A közelében sem voltam a mai énemnek, és amikor ezt írom, a legkevésbé sem a testemre gondolok. Ez az egész sokkal összetettebb.


Azt hiszem, a felnőtté válás egyik elkerülhetetlen hozzávalója az, hogy a tükröt a barátoddá fogadod, és úgy igazán bele MERSZ nézni. Mert az, amit ekkor látni fogsz, sokkal több a külsődnél, ezt meglátni pedig bizony bátorság kérdése.


A tükör csak azt tudja mutatni, ami vagy. Amit elértél, ahová jutottál a korábbi döntéseid, cselekvéseid eredményeként. Sem többet, sem kevesebbet. Ez a kép pedig – pláne a mai világban – brutálisan ijesztő. Ennek a felismerését és elismerését nevezzük felelősségvállalásnak.


Mert a felelősség a tiéd. Te ettél többet, mint amennyire szüksége volt a testednek. Te választottad a fotelt a bringád vagy az uszoda helyett, te ámítottad magad a kifogásaiddal, és te kerested a bizonyítékot arra, hogy szerencsétlen és tehetetlen áldozat vagy.


A világ egyik alapigazsága: mindannyian hozunk rossz döntéseket. Mindannyian halogatunk, magyarázkodunk, ferdítünk. Ez az emberi természet velejárója. Viszont amint eljön a pillanat, és változást akarsz az életedben (legyen ez a súlyod, az anyagi helyzeted, a párkapcsolatod, az egészséged, ésatöbbi), muszáj nézőpontot váltanod. Hiszen változtatni csak akkor tudsz, ha elismered.

„Én juttattam ide saját magamat.”  

Hiszen így tudsz te – mindenki mástól függetlenül – változtatni azon, ahol éppen tartasz. Így veheted át az irányítást. Így vehettem át én is először a testsúlyom fölött, majd szépen sorban az életem több területén. Felelősséget vállaltam saját magamért.


„Én változtatok rajta.”

Persze ez nem fájdalommentes. Áldozatokkal jár, és persze rengeteg tanulással. De hidd el nekem, megéri. Fantasztikus érzés, ahogy valamit megváltoztatsz, jobbá teszel a saját életedben. Tartást ad, büszkébbé tesz, ráadásul teljesen megalapozottan.


Az első lépés? Vetkőzz teljesen meztelenre, és állj a tükör elé! Nézd meg jó alaposan, amit látsz! Ez vagy te. Ezzé tetted magad, te, és senki más. Van feladatod bőven. Neked, saját magaddal.

Hogy segíts neki?
Previous

Hogy segíts neki?

Világ lustája
Next

Világ lustája