Motiváció

Úgy érzed, nincs motivációd belekezdeni a fogyásba? Tudod, hogy a testmozgás alapvető szükséglete a testednek, még sincs kedved, erőd belevágni? Talán majd holnap? Hogy bár eddig éreztél valamilyen lendületet, de elfogyott, és nem találod?


Ismerős. Tudod, én is voltam kövér. És ezeket a mondatokat bármilyen életterületemre be tudtam helyettesíteni. Egyszerű, na, hát nincs motivációm. Nem érted? Majd ha lesz, újra nekiállok. Most keresem, hagyjál békén!


Csak egy pillanatig próbálj a kedvemért kiszakadni abból, hogy ezeket a mondatokat szajkózod. Csak pár másodpercre, amíg talán elgondolkodsz azon, amit ide leírok. Csak figyelj rám! Mert amíg te a motivációdat „keresed”, addig…

…csődbe mész.

…elhagynak.

…magányos leszel.

…egy löttyedt testű bálnának érzed magad.

…akár könnyedén bele is halhatsz.


Tudod, mit? Leszarom a motivációt. Persze jó lenne, ha mindig lenne, de a motiváció NEM MAGÁTÓL LÉTEZIK. A motivációért tenned kell, helyzetbe kell hoznod magad. Az élet fura fintora pedig az, hogy egyetlen dologgal tudsz igazi motivációt teremteni: a CSELEKVÉS okozta SIKERÉLMÉNNYEL. Naná, hogy a legnehezebbnek tűnő út a megoldás. Megfigyelted már, hogy mindig így van?


(Igen, tudom, fontos az egészséged. Igen, azt is, hogy nem akarod, hogy a szerelmed kiszeressen belőled, és talán az is, hogy ne gondolják rólad azt, hogy egy akaratgyenge szardarab vagy. Csak azt mondd meg, hogy miből kellene látnom azt, hogy ezek mind tényleg fontosak számodra? Ja, hogy te próbálkozol, csak éppen nem sikerül, mert te valamiért nem tudsz fogyni? Mert most nem érzed a flow-t? Ugyan már! Elég a mellébeszélésből! Tele vele a padlás.)


Az igazi, a gerinced mélyén bizsergő erőt az hozza meg, amikor átéled, hogy a munkádnak mindig van eredménye. Csak és kizárólag a cselekvés, a célodért tett konkrét lépéseid ébresztik fel, és tartják ébren. A motiváció drága kincs, de kissé túlértékelt. Feltételként tekintesz rá, de sokkal  inkább következmény, jutalom. Azt fogadd el, kérlek, hogy az, hogy te kövéren éled az életedet, az egyáltalán nem OK. Az sem OK, amit csinálsz, és változtatnod kell a szokásaidon, különben számolnod kell az életmódod összes szemét következményével. Ebben a helyzetben luxus minden perc, amíg a motivációd ébredésére VÁRSZ.


(És nem, a hihetetlen mélységekben áskálódó, a lelkedet megfejteni próbáló, végtelen bölcsességgel elárasztó könyvek sem váltják ezt ki. Megveheted az egész Librit, akkor is csak egy út létezik.)


A képlet egyszerű: emeld fel a segged, és csináld! Egyszerűen azért, mert kell. A moitváció a jutalmad lesz ezért cserébe, hogy holnap, a jövő héten, a jövő hónapban már sokkal, de sokkal könnyebb legyen.


A felnőtt élet így működik. A felnőtt élet felelősség, és nem kívánságműsor. Ha csinálod, lesz eredménye. Ha mellébeszélsz, annak is. A választás pedig csakis a tiéd.

Felkészültél az utolsó nekifutásra? Bökj a gombra, és írj!

Meddig bírod még?
Previous

Meddig bírod még?

Egy pillanat ereje
Next

Egy pillanat ereje