Olvasási idő: 5 perc
(Előzmények: https://bit.ly/3qamjq1)
Az első tíz kiló az első hónapban lement. Ment? Szaladt. Dietetikus által összerakott étrendet, gyógytornász által összerakott mozgástervet követtem. Annyit ettem, amitől sosem voltam teljesen tele, és esténként másfél órákat gyalogoltam. Azért azt elmondom, hogy ez az egész nem volt kellemes. Folyamatos enyhe éhségérzet, és minden egyes alkalommal konkrét küzdelem az agyammal, amikor gyalogolni indultam. Addig soha nem mozogtam. Még az iskolában sem igazán, megúszósra vettem mindig a figurát. Nem is voltam igazán ügyes a sportban, így sikerélményem sem volt soha ebben. Mindig is tudtam, hogy az átalakuláshoz elengedhetetlen a sport. Talán ezért halogattam olyan sokáig.
Az első pár hét érzésre olyan volt, mint minden korábbi fogadalmam. Úgy éreztem, hogy a belsőmet szétveti az elhatározás tüze. A mérleg kevesebbet mutatott, és abban az állapotomban ez elég volt ahhoz, hogy előre toljon. Látszódni ugyan még szinte semmi sem látszódott, és az életminőségem is ugyanolyan volt, mégis úgy éreztem, enyém a világ, és én bizony le fogok fogyni. (Később jöttem rá, hogy ez az elhatározás önmagában amúgy harmatgyenge volt.)
Mondom, olyan volt, mint minden korábbi fogadalmam. Ugyanannyira megalapozatlan volt érzelmileg. Ugyanannyira felkészületlenül ért az első csábítás, mint korábban bármikor. A pizza is ugyanolyan finom volt, mint addig bármikor. Ugyanannyira kéjes élmény volt, amikor először bűnöztem, és ugyanolyan lelkiismeret-furdalást éreztem utána, mint a korábbi életemben. Nem voltam elég tudatos, ezért szenvedtem. Viszont volt egy új hajtóerő: a megfelelni akarás. László (https://bit.ly/3qamjq1) minden hónapban elkészített rólam három fotót ugyanazon a helyszínen: az irodája ajtajában. Én pedig meg akartam mutatni neki, hogy érdemes vagyok a bizalmára. Ő a számok embere, és én számokban tudtam neki bizonyítani. Úgyhogy egy éven belül elbúcsúztam közel 50 kilótól.
Manapság sok szó esik a megfelelési vágyról, kényszerről. Én is többször írtam már róla, mert hiszek abban, hogy az egészséges önbizalom felépítéséhez le kell tojnunk a külső visszajelzések jelentős részét. A megfelelni akarás nagyon veszélyes tud lenni, mert sokszor észrevétlen stresszforrásként keseríti meg a napjainkat. „Vajon mit gondol rólam? Vajon ha ezt megcsinálom, mit fog rólam mondani? Hogy viselkedjek, hogy úgy tűnjek, mint egy … ember?” Csupa egészségtelen kérdés, rengeteg sérülési lehetőséggel. Mert azt biztosan te is tapasztaltad már, hogy az emberek egy része kifejezetten nem jóindulatú. Van az a típus, aki a te gyengeségedből, a te bukásodból táplálkozik. Attól érzi magát jobbnak és többnek nálad, ha gyengének és elesettnek lát. Nos, az ilyen típusú emberek miatt kurva veszélyes játék ez. Egyre kevésbé felelsz meg, és egyre jobban meg akarsz. A baj csak az, ha nem ébredsz fel, és az egész életedet így éled le. Baj az is, hogy ez tényleg stresszel, a stressz pedig sokunknak egyenes út a hízáshoz, mert a kaja bizony instant élvezet, gyors örömforrás.
Én mégis örülök annak, hogy meg akartam felelni Lacinak. Hogy miért? Mert van olyan embertípus, akinek meg lehet felelni az egyértelmű eredménnyel. Aki elismeri, ha valamit jól csinálsz, és megpiszkál, ha valamit elkummantasz. Mert ez eredményre sarkall, és jó érzéssel tölt el. Na, ő ilyen. Az ilyen típusú megfelelés sikerélményeket okoz, amire mindannyiunknak szüksége van ahhoz, hogy újra és újra teljesítményt érjünk el.
Tehát a megfeleléssel kapcsolatos érzéseim úgy teljesek, ha azt írom: csak annak akarok megfelelni, aki az általam felépített „számít a véleménye” körben benne van, és ezt a kört folyamatosan felülvizsgálom.
Tehát: a megfelelési vágyadat éld ki azokkal szemben, akik erre érdemesek. A megfelelési vágyadat zárd le azokkal szemben, akik erre érdemtelenek. Hogy tudod mindezt megállapítani? Hogy tudod lezárni az utat valaki előtt, aki rombol? Nos, történetesen ezt a témát kifejezetten jól ismerem. Jelentkezz be egy személyes konzultációra, és kezdjünk közösen dolgozni rajtad és a fogyásodon. Hidd el, a tested mellett a lelked is kilókkal válik majd könnyebbé, szabadabbá.
Szóval 50 kiló elszaladt. A fele megvolt. Akkor még nem tudtam, hogy a másik fele életem eddigi legnagyobb küzdelme lesz.
Folytatása következik.